Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése

1978. évi IV. Törvény a Büntető Törvénykönyvről

 

266. § (1) Aki

a) veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,

b) veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,

c) a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,

d) a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában veszélyes eb a törvényben, törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben, valamint hatósági határozatban veszélyes ebbé nyilvánított eb.

 

35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól

A Kormány, az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb tartására;

b) az a) pont szerinti eb tulajdonosára, illetőleg az eb felügyeletét ellátó természetes személyre (a továbbiakban együtt: ebtartó).

(2) A Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján veszélyes - pit bull terrier jellegű - ebek általános jellemzőit az 1. számú melléklet tartalmazza.

Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezése

2. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó - a Tvr. 5. §-ának (5) bekezdésében előírt - hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) hatáskörébe tartozik.

(2) Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvényes.

(3) Az engedélybe - kérelemre - be kell jegyezni az eb felügyeletét ellátó személyt.

(4) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

3. § (1) Az engedély kiadását az eb természetes személy tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó természetes személy a tulajdonossal együtt kérheti.

(2) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét;

b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt;

c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám);

d) az eb tartási helyének leírását;

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

b) igazolást a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyes eb ivartalanításáról, illetve a veszélyes és veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról;

c) közös tulajdonban lévő ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát;

d) többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakók nevét, címét, a tartáshoz történő hozzájárulását.

4. § (1) A jegyző az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét tart, amelyen meghívása esetén a hatósági állatorvosnak és a rendőrség megbízottjának is részt kell venni.

(2) A jegyző az engedély kiadásának előfeltételeit szükség esetén tenyésztési és más szakértő bevonásával vizsgálja.

(3) Az ebtartó köteles a tartási körülmények ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

5. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezéséről a jegyző határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedése után a jegyző a 2. számú mellékletben meghatározott engedélyt állít ki az ebtartó részére.

(2) Az engedély nem adható ki, ha a kérelmező

a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;

b) cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll;

c) szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélték és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

d) az eb biztonságos tartási feltételeit nem biztosítja.

(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely kizáró ok az engedély kiadását követően keletkezik;

b) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi;

c) az eb tartási helyét véglegesen megváltoztatják;

d) a veszélyesnek minősített ebnek más lesz a tulajdonosa.

Veszélyes eb ivartalanítása

6. § A veszélyes eb ivartalanítását az eb tulajdonosának, illetve - a Tvr. 7. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt esetben - a veszélyessé minősített eb tulajdonosának a 3. számú mellékletben foglaltak szerint írásban kell kérnie az állatorvostól.

 

 

A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására vonatkozó rendelkezések

7. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb nyakörvén jól látható jelzést („biléta”) kell elhelyezni. A biléta legalább öt centiméter átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos neve, lakcíme, másik oldalán az eb azonosító száma és fekete színű „Veszélyes!” felirat szerepel. A biléta beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel) tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni.

8. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani - amennyiben a fuvarozási szabályzatok szigorúbb követelményeket nem állapítanak meg - csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos. Tömegközlekedési eszközön történő szállítás esetén egyebekben a fuvarozási szabályzatok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

9. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb elhullását, elveszését, valamint az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a tulajdonos megváltozását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - jelenteni kell a jegyzőnek.

(2) Aki veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a jegyzőnek bejelenteni, és a befogott ebet a hatóság képviselőjének átadni.

(3) A kóbor veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet haladéktalanul be kell fogni, és meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését.

(4) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, az ebet részére vissza kell adni. Az értesítés eredménytelensége vagy a költségek megfizetésének elmulasztása esetén az ebet tizennégy napos hatósági állatorvosi megfigyelés után ki kell irtani.

Elkobzott veszélyes vagy veszélyessé minősített eb elhelyezése, megfigyelése

10. § (1) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti telepen, tizennégy napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani.

(2) A veszélyes vagy a veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb kiirtását, az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelési idő elteltével az állat-egészségügyi hatóság által kijelölt állatorvos hajtja végre.

(3) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb állat-egészségügyi megfigyelésének, lefoglalásának, elkobzásának és kiirtásának költségei az eb tulajdonosát terhelik, kártalanításra nem tarthat igényt.

Veszélyessé minősített ebekkel kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) Az eb veszélyessé minősítésére irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) Az eb veszélyessé minősítése során fokozott gondossággal kell vizsgálni az eb által okozott súlyos sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült magatartását.

12. § A veszélyesnek minősített eb tulajdonjogának átruházását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a jegyzőnél be kell jelenteni, és az új tulajdonosnak tartási engedélyt kell kérnie.

A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása és nyilvántartása

13. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása mikrochippel történik, melyet az állat nyakának bal oldalán, a bőr alá kell elhelyezni.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek egyedi azonosítását kizárólag a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: az MgSzH területi szerve) által kijelölt állatorvosok végezhetik.

14. § (1) Az MgSzH területi szerve és a jegyző nyilvántartást vezet a veszélyes és veszélyessé minősített ebekről.

(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek központi számítógépes nyilvántartása a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjában történik.

(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített ebek nyilvántartásának tartalma:

a) a tulajdonos adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme);

b) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve;

c) az eb tartós egyedi azonosító (mikrochip) adatai;

d) az eb egyedi jellemzői (leírása, tartási helye);

e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja;

f) a nyilvántartásba vétel időpontja.

(4) A nyilvántartási adatokat a veszélyes és a veszélyessé minősített eb elhullásától, elvesztésétől számított három évig kell megőrizni.

15. § A jegyző az ebtulajdonosnak a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában írt adatai, valamint az eb adatainak kezelésére jogosult.

Ellenőrzés

16. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartási feltételeinek megtartását

a) a tartás helyén évente legalább egyszer, a 4. §-ban meghatározottak részvételével a jegyző,

b) közterületen a jegyző és a rendőrség

ellenőrzi.

(2) A hatósági állatorvos a jegyző által elrendelt esetben végez ellenőrzést az eb tartási helyén, illetve állatorvosi rendelőben, az eb azonosítására és egészségi állapotára (veszettség elleni oltás is) vonatkozóan.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Ha az állatorvos tevékenysége során pit bull terrier vagy keveréke ivartalanításának hiányát észleli, erről az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőt, a tulajdonosra és az ebre vonatkozó - rendelkezésére álló adatok - közlésével három munkanapon belül tájékoztatja.

Értelmező rendelkezések

17. § E rendelet alkalmazásában:

a) eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása a házon belül vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen;

b) ivartalanítás: hímivarú ebeknél a herék, nőivarúaknál a petefészkek eltávolítása;

c) kiirtás: az állat életének kioltása, ami e rendelet vonatkozásában csak állatorvosi beavatkozással, fájdalomtól és megrázkódtatástól mentesen történhet;

d) súlyos sérülés: nyolc napon túl gyógyuló fizikai sérülés, amely csonttöréssel vagy olyan torzító, tépett sebekkel jár, amelyeket csak sebészeti eljárással lehet egyesíteni, illetőleg gyógyulásuk plasztikai sebészeti műtéti úton lehetséges;

e) szaporítás: az ebtartó egy szukát vagy más ebet nem tenyésztési célból enged szaporodni;

f) tenyésztés: legalább két tenyészszukával folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos ebszaporítás.

18. § (1) Ez a rendelet 1997. február 27. napján lép hatályba.

(2)

A nem törzskönyvezett pit bull terrier jellegű ebek általános jellemzői

Általános leírás:

- izmos, sima szőrű

- erőt sugároz

- atletikus, de nem túl sovány

- nehéz, erőteljes elülső rész, könnyű far

- oldalról nézve négyszögletes benyomást kelt

- marmagasság: 35-51 cm

Fej:

- szögletes, a testhez viszonyítva viszonylag nagy, nehéz, doboz formájú

- az állkapcsok szélesek

- a koponya széles

- erősen fejlett orrnyereg

- a szemek alatti terület feltűnően széles

- erősen fejlett rágóizmok

Pofa:

- a pofa nem kiugró

Fülek:

- magasan helyezkednek

- hegyesek vagy vágottak

- ránctalanok

Szemek:

- kerekek, mélyen ülők, aránylag kicsik

- egymástól távol vannak

Nyak:

- erős, izmos egészen a koponyáig

- rövid

Mellkas:

- mély

- lefelé kúpot formáló íves bordák

- széles

Hát:

- izmos

- rövid

Lábak:

- a mellső lábak egyenesek, erősek

- a csípő széles és hosszú

- a hátulsó lábak viszonylag hosszúak

Szőrzet:

- rövid

Farok:

- mélyen tűzött

- vékony

- a testhez viszonyítva rövid (vagy csonkolt), kúp formában, kis pontban végződik

A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.

Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 13
Tegnapi: 3
Heti: 31
Havi: 29
Össz.: 46 100

Látogatottság növelés